HÁZIKENCÉS ALAPISMERETEK
Szeretsz főzőcskézni? Akkor jó helyen jársz! Nem vagy házitündér típus, inkább magaddal foglalkoznál egy kicsit? Megint csak jó helyen jársz! Ha meg mindkettő igaz rád, arról ne is beszéljünk…:)
Amikor meglátunk egy krémet, a legtöbbünknek mindenféle magasztos elképzelés ötlik az eszébe a kémia, a vegyészet és a gyógyszeripar mérhetetlen és a közember által fel nem fogható tudásáról. Rohanunk is az üzletbe, s méreg drágán megvesszük a televízióban reklámozott csodaszert. Elhitetik velünk, hogy olyat nyújtanak, amit önerőből soha nem tudnánk megvalósítani- és mi elhisszük. Bízz magadban, kedves Olvasó! Te is birtokában vagy a képességnek! Itt pedig találsz némi segítséget, információt...
Házi kozmetikum lehet bármi, akár valami egyszerű, finomítatlan természetes zsíradék önmagában (olívaolaj, shea vaj…), egy kis maradék zöldség, gyümölcs a hűtőszekrényünkből, házitej a közeli tanyáról (ma már a boltit inkább ne…), vagy méz a kamránkból. Ezekhez ugye semmi különleges tudásra nincs szükség, csak egyszerűen előkapjuk a dolgot és mehet! (A receptek menüpont alatt folyamatosan lesznek fenn írások, tanácsok mindennapjaink étkeinek a szépségápolásban történő felhasználási módjairól is.) Aztán vannak olyan dolgok, amikhez csak egy jó recept kell, esetleg egy kis kézügyesség, kreativitás- ilyen például egy színes fürdősó összeállítása ajándékba a barátainknak, vagy egy házilag elkészíthető fürdőbomba… Ezekről sem célom itt írni (lásd receptek). Amikhez azonban szükséges egy kis rálátás, azok a különféle krémek…
KRÉMEK, GÉLEK
1. csak zsíradék felhasználásával készült krémek
Ezek nem tartalmaznak vizet, illetve vízfázist (pl. gyógynövények vizes kivonatait, tinktúrákat…), csak valamilyen zsíradékot (ápoló olajakat, vajakat) és zsírban oldódó anyagokat. Elkészítésük rendkívül egyszerű, csupán fel kell olvasztani és összekeverni (esetleg habosítani) a hozzávalókat. Akkor csinálhatunk ilyet, ha „felhasználóbaráttá” akarunk változtatni valamilyen zsíradékot (a shea vajat például nem natúr formájában szeretjük, mert túl kemény, túl zsírosnak érezzük…stb.), vagy egyszerűen több olaj többet tud alapon egyszerre akarjuk élvezni a hatóanyagok egész kavalkádját …
2. gélek
Az előző ellentéte- csak vízfázis. Ha nem vattával szeretnénk az uborkalevet az arcunkra pamacsolni, akkor érdemes a dolgot valamivel besűríteni. Ez sem bonyolult mutatvány, a sűrítőanyagokat is ismerjük: lehet például keményítő, agar-agar, vagy pektin (utóbbit vásárolni is lehet, de magunk is előállíthatjuk- lásd receptek).
3. emulziók
Itt jön a lényeg. Ezek azok az „igazi” krémek, amiket az üzletben is vásárolhatunk. Könnyedebb textúrájúak, ahol a vízben és zsírban oldódó anyagok együtt vannak jelen.
Készítettél már krumplifőzeléket? Mielőtt egy ilyen emulziós krémnek nekiállnál, azért próbálkozz meg vele - ha már a főzelék megy - a rántás nem apró galuskák formájában úszkál az ázott kolompér mellett, akkor helyben vagy- kellő rutinnal rendelkezel! Az emulziós krémkészítésnél a vízfázist valahogy rá kell venni, hogy elegyet képezzen a zsíradékokkal, ehhez pedig kell egy emulgátor, egy olyan anyag, ami „összeházasítja” a kettőt.
A legalapvetőbb és legtermészetesebb emulgátor a lecitin. Lehet növényi eredetűt vásárolni webáruházakban, nagyon könnyű vele dolgozni, ezért érdemes beszerezni belőle egy kisebb mennyiséget.
Több helyen olvastam, hogy a méhviaszt, mint „emulgátort” ajánlják. A méhviasz egy ún. konzisztencianövelő anyag a kozmetikában, vízben nem oldódik (elmosogatni sem könnyű utána a keverőkanalat!). Ám szintén érdemes például méhészetből vásárolni valamennyit, a gyógyszertárban (ha jóban vagyunk a gyógyszerésszel :)) vagy a weben hozzá lehet jutni fehérített változathoz is- amennyiben ragaszkodunk hozzá, hogy a krémünk fehér színű legyen. Nagyon sokszor jól jön, ha van kéznél belőle, tényleg rengeteg mindenhez kell- de nem emulgátor.
A neten sok krém recept terjed- rengeteget ki is próbáltam. Amit nagyon szerettem volna, az egy valóban vizes hatású, gyors felszívódású, könnyű nappali krém- de ha túl sok vízfázisú anyagot használtam, a megszokott emulgátorokkal sehogy sem működött a dolog. Kutatni kezdtem a témában, végül külföldről szereztem be glicerin-sztearátot. Ettől az anyagtól sem kell félni, természetes eredetű, biokozmetikumokban kiválóan használható. És sikerült!
Ez lenne a „lelke” tehát a dolognak, a többi csak a kreativitásodtól, meg a bőröd egyéni igényeitől függ. Ha érted a lényeget, akkor képes leszel összeállítani a saját receptjeidet, úgy, ahogy azt TE akarod. Én csak abban szeretnék segíteni, hogy elindulj, hogy megtanuld, mi mire való, hogy megismerd azokat a gyógyhatású anyagokat, növényeket, amik jók lehetnek- de válassz összetevőket Te! Kísérletezz bátran, egyben informálódj, mert nem biztos, hogy minden jó neked, csak azért, mert természetes. Akár allergiát is kiválthat bármi, ezért ezeknél a kozmetikumoknál mindig nagyon fontos az összetevők alapos tanulmányozása, majd pedig bőrpróba (csuklón, kis területen). Mert az a jó szakács, aki nem szolgamód követi a receptet, hanem érti, hogy mit miért csinál, így ha hibázna, akkor tud javítani! Jelmondatunk legyen tehát: keverj :) és jegyzetelj, semmiképp sem az oszd meg és uralkodj… (bocsánat- nem bírtam ki…- ez most tulajdonképpen társadalomkritika volt :):):))
Ha megjött a kedved a dologhoz, akkor lépjünk tovább- nézd végig, hogy én eddig miket kevertem-kavartam- megmutatom, hogy mik azok, amik nálam eddig tényleg beváltak. Tehát a következő lépésben olvasd végig típus szerint az általam készített dolgokat, ez egyben további ismerkedés lesz a különféle anyagokkal…
PS: folyamatos feltöltés alatt van a tartalom, elnézést a hiányosságokért… igyekszem!