Orvosi szappanok
Ichtiolos szappan
Kénszappan
Szalicil – timol- menta szappan
Himalája sószappan
Holt- tengeri iszap szappan
Hévízi kénes-rádiumos iszap szappan
Valódi holt-tengeri iszap szappan (lásd: arab szappanok)
Mesés szénszappanok a konyhából
Sószappanok 1. rész: mákos sószappan vegyes lúgozással
Sószappanok 2. rész: Sole szappan vörös szantál macerátummal
Tágabb értelemben minden gyógynövényes szappan „orvosi”, ám a szappankészítésben szűkebb értelemben az orvosi szappan („medicated soap”) kifejezést néhány speciális szappanfajtára alkalmazzák. Szerettem volna kipróbálni ezeket is, de igyekeztem mindegyiknél hozzá is tenni valamit az alapokhoz! Lássuk csak...
Ichtiolos szappan
No, ezt nem bonyolítottam túl... Az ichtiolt (ichtamol / ammonium bitumen szulfonát), vagy másképp orvosi kátrányt aknék, zsíros bőr kezelésére használják, kénszármazék. Tengeri állatok maradványaiból származó bitumenes kőzetből nyerik. Nem mondom, hogy rózsaillatú, ellenben hatékonyan szárítja a pattanásokat, szabályozza a faggyúmirigyek működését és gyulladásgátló tulajdonságú.
INCI: elszappanosított mogyoró olaj, szőlőmag olaj, kókuszolaj, rozmaring olaj, házi libazsír, ichtiol, orvosi szén
mesterséges adalékanyagok: titán dioxid a fehér részben
Kénszappan
Elemi kén illetve parádi kénes víz, lósóskagyökér macerátum, a felső, sárga rész pedig kurkuma tartalmú. Az átható kénillatot próbáltam teafa illóolajjal ellensúlyozni, hát nem mondom, hogy elnyomja, de azért nem rossz az eredmény. Súlyos aknés bőrbetegségre ajánlott, szárít, erőteljesen fertőtlenít, elpusztítja a gyulladást, gennyesedést okozó baktériumokat, vagy egyéb kórokozókat (például a rühek sem igazán kedvelik, sem a ként, sem a lósóskát, bár szerencsére e téren nincs személyes tapasztalatom). A felhasznált neem olaj az ayurvedikus orvoslásban alkalmazott csodaszer: szintén antibakteriális, gyulladáscsökkentő, parazitaűző, fájdalomcsillapító hatású és szintén sok (közel 20 féle) kénvegyületet tartalmaz.
INCI: elszappanosított lósóskagyökér olaj (szőlőmag olajban), neem olaj, pálmaolaj, kókuszolaj, teafa olaj, kénpor, parádi kénes víz
mesterséges adalékanyagok: -
Himalája sószappan
Egy só a világ tetejéről, ősrégről. S hogy kerül oda só? Amikor az indiai és eurázsiai kőzetlemez egymásnak ütközött, az őstenger alatti területek felgyűrődtek: így keletkezett a Himalája mintegy 250 millió éve.
A gyönyörű barackszínű kristályok a tengervízre jellemző 84 féle ásványi anyagot és nyomelemet, köztük a jódot is, természetes formában tartalmazzák.Ez a só méregtelenít, állítólag csökkenti a cellulitiszt, általános fertőtlenítő hatású: pattanásra, gyulladásban levő bőr, ekcéma, herpesz, szemölcs, rovarcsípés esetén, ill. borotválkozás után arcszesz helyett is kiváló. A boltokban kapható sószappanok egyszerű sótömbök, nem valódi szappanok: ezzel szemben az általam készített szappan 50 % sót és 50 % szappant tartalmazó, rendkívül kemény (nem morzsalékos), igen tartós bőrtisztító. Használata így kellemesebb, mert jól csúszik a bőrön és enyhén habzik is. A himalája sószappant többek között kristálydezodorként is szokták használni az egészségtelen bolti dezodorok természetes alternatívájaként, mondván: ha elpusztítjuk az izzadságszagot okozó baktériumokat, akkor a kellemetlen szagok is eltűnnek. A saját tapasztalatom: valóban hat a testszag ellen, az egyik kedvenc szappanom. Hogy teljes legyen az élvezet: levendula illóolajjal illatosítottam, rózsaszín és kék agyaggal színeztem. Élmény vele fürdeni!
INCI: elszappanosított pálmaolaj, kókuszolaj, szőlőmag olaj, ricinus olaj, marhafaggyú, levendula olaj, rózsaszín és kék agyag
mesterséges adalékanyag: -
Holt- tengeri iszap szappan
Azt mindenki tudja, hogy Kleopátra szépsége megőrzése érdekében szamártejben fürdött, ám kevesebben hallhattunk arról, hogy -ókori tekercsek tanúsága szerint- a híres egyiptomi fáraónő a Holt-tenger vidékét is ezért hódította meg, itt palotát emeltetett magának, hogy luxuskörülmények között szépítkezhessen a sós tenger partján. Ő volt vajon az első, aki holt-tengeri iszapból készített pakolást a bőrére?
Az iszap főként nyomelemeket, ásványi anyagokat, szulfidokat és sót tartalmaz. Visszaállítja a bőr természetes PH-ját, serkenti a vérkeringést, a sejtek oxigénellátását. Ez az iszap a legeredményesebb szerek egyike a pikkelysömör kezelésében; néhány hét a Holt- tenger partján, s utóbbi betegség jó időre tünetmentessé tehető.
INCI: elszappanosított shea vaj, pálmaolaj, kókuszolaj, olívaolaj, szőlőmag olaj, szantál,- cédrus-, zsálya- és édesnarancs olaj, holt-tengeri só, friss holt –tengeri iszap
mesterséges adalékanyagok: -
“Hungarikum” hévízi kénes-rádiumos iszap szappan
Magyarországot a gyógyvizek hazájának szokták nevezni: mintegy 600 termál- és más gyógyforrás, gyógyvízű tó található az országban. A világ második legnagyobb meleg vízű tava a Hévízi-tó, melynek rádiumtartalmú (radioaktív) iszapja és termálvize egyedülálló- már a rómaiak felfedezték erejét. A legenda úgy tartja, hogy egy római harcos megsebzett őzet üldözve meglátta, hogy az állat a tó vizébe mártózva gyógyítja sebeit. Az 1000 méterről feltörő víz rengeteg betegség ellen hatásos, a világ minden tájáról érkeznek ide gyógyulni vágyó emberek, hogy megmártózhassanak a tó vizén pompázó vörös és kék tündérrózsák között. Idén nyáron nekem is sikerült eljutnom Hévízre, a termálfürdőben működő gyógyszertárban pedig vásároltam 5 kg iszapot, melyet elsősorban fájós ízületek és különféle (például nőgyógyászati jellegű) gyulladások kezelésében alkalmaznak, de ennek az iszapnak a felhasználásával készülnek a híres magyar Kaviczky kozmetikumok is ( a fürdőben többek között lehet kérni Kaviczky –féle kezeléseket). A hévízi iszap a szépségápolásban is egyedülálló, bár a világban kevésbé ismert, mint a holt-tengeri készítmények. Tulajdonképpen ez nem is klasszikus iszap, hanem egy biológiailag aktív növényi és ásványi eredetű tőzegfajta. A rádium mellett az ebben található huminsav a növényi üledékek mikrobiológiai érése során keletkezik- megkötve a nehézfémeket méregteleníti és regenerálja a bőrt, gyulladáscsökkentő hatású és akár az apróbb ráncok is kisimulhatnak használatával.
A hévízi víz enyhén kénes, úgy gondoltam hát, hogy egy másik híres magyar kénes vízzel kombinálom a szappanban: a parádi kénes gyógyvízre esett a választás. Magyarországra ugyanis nemcsak a termálvizek sokasága, hanem a kénes vízű gyógyforrások is igen jellemzőek. A kén szintén jelentős szerepet tölt be a bőrápolásban, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kereskedelemben kapható, aknék kezelésében alkalmazott kénes szappanok sokasága. Az általam készített orvosi szappanok között is található ilyen erős hatású kénes készítmény, ám a hévízi iszapszappannál csupán természetes kénforrásokat kívántam felhasználni. Álljon itt is néhány szó a kénről: oldja az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, elősegítve ezzel a pórusok tisztulását, ezáltal csökkentve a mitesszerek képződését, illetve segíti a kötőszövet megújulását is, feszessé téve ezáltal a bőrt.
A szappan illatában és mintájában is igyekeztem megemlékezni a híres magyar tóról: az egyedülálló növényvilágra utalva lótuszkivonatot használtam az illatosításban- a hatalmas, kék nílusi lótuszvirág a hévízi vörös és kék tündérrózsák “nagytestvére”, a szappanban pedig szintén a tündérrózsákat szimbolizáló rózsaszín és kék törésvonalak láthatók.
INCI: elszappanosított olíva olaj, pálmaolaj, kókuszolaj, hévízi iszap, parádi kénes víz, lótusz kivonat
mesteséges adalékanyagok: szappanszínező a színes mintában
Ezüstszőrű paripán...
„Na, te kicsi királyúrfi, jótétel helyébe jót várj! Ennem-innom adtál, meg is szolgálom. Menj csak bé a kertbe, feküdj le a selyemvetés szélébe, s aludjál el bátran. Éjfélkor én megcsippentem a füledet, te arra felébredsz. Éppen akkor megy el melletted egy ezüstszőrű paripa, ezüstkantár a fejében. Mindjárt ragadd meg a kantárt, s el ne ereszd a paripát, ha lerugódja is a csillagos eget. Csak hogy megmenekedhessék, neked adja az ezüstkantárt, ennek az ezüstkantárnak pedig az a titka van, hogy ha megrázintod, egy felnyergelt ezüstszőrű paripa s egy regiment katona áll a te parancsolatodra… „
Gyönyörű indiai kézzel faragott nyomdákat kaptam, s már alig vártam, hogy használhassam valamelyiket. Igaz ugyan, hogy szappanhoz túl nagyok (ruhák festéséhez használják őket), de olyan nagyon szépségesek, hogy úgy döntöttem, készítek hozzájuk nagyobb méretű szappanokat… :)
Ahogy a nyomdákra néztem megelevenedett előttem gyermekkorom mesevilága, a most bemutatott paripát más környezetben el sem tudnám képzelni, mint az éjfekete szappan égen szikrázó csillagporos úton, lobogó sörénnyel vágtatva… Ez a mesés szénszappan tehát ezzel a gondolattal született, s csak azért került az orvosi szappanok közé, mert szénszappan, orvosi szénnel.
Orvosi szenet mérgezések, bakteriális fertőzések (hasmenés) esetén azért adják a betegeknek, mert felületén szinte mindent képes magához kötni, és ezáltal kiürülnek a nem kívánatos anyagok a szervezetből. Kivételt képeznek az olajok, zsírok, illóolajok, erős savak és lúgok, alkohol... így szappanba tudjuk tenni az orvosi szenet, de ilyen típusú mérgezéseknél ne ezt kapjuk elő a gyógyszeres fiókból! Ezen tulajdonságából adódik a bőrápolásban játszott szerepe is: mitesszeres, pattanásos bőr tisztításához szokták ajánlani (annak ellenére, hogy a zsiradékokat nem köti meg, tehát nem pórustisztító hatású, de a pattanásokat okozó baktériumokra, egyéb szennyeződésekre azért hat). Nagyon érdekes színt érhetünk el vele szappanban, sokszor kifejezetten acélkéket fest, ennek okáról ITT olvashatsz…
INCI: elszappanosított pálmazsír, kókuszolaj, kukoricacsíra olaj, szója olaj, ricinus olaj, shea vaj, méhviasz, orvosi szén
mesterséges adalékanyagok: illatolaj
Ichtiolos ánizs szappan
Egy ideje rejtegetek egy kis üveg ánizs olajat, amit Jordániából hoztam magammal egy olajprés üzemből. Fantasztikus illata van, és majdnem teljesen fekete színe… Sokáig gondolkoztam, hogy hol lelek neki megfelelő helyet, míg a minap megszállt végre az ihlet! A képen egy ichtiolos- szenes ánizs szappan látható…
Az elgondolás alapja egyrészt az ichtiol mindent átütő szaga, mely furcsamód az ánizzsal kifejezetten harmonikus, kellemes elegyet képes alkotni, a szappan bukéja így inkább a régi kedvencre, a medvecukorra emlékeztet. Ez már fél sikernek számít! Másrészt az ánizs külsőleg ugyanúgy a pattanásos, aknés, gyulladt bőrök ápolására való, mint az ichtiol… Ennyit a szappanról – de, hogy ne maradjunk mese nélkül, ma az ánizsról szeretnék írni néhány mondatot…
Pimpinella anisum, azaz ánizs. Kedvelt fűszer – és gyógynövény több ezer éve. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, az ókori egyiptomiak nagy kedvence volt, onnan jutott el az Ókorban arab közvetítéssel egészen Indiáig. Európába a római legionáriusok cipelték be, Rómában jelentős renoméra tett szert emésztést serkentő, könnyítő szerként (a rómaiak köztudottan híresek voltak a féktelen lakomáikról!). Ezen hatását az orvostudomány is készségesen elismeri, teáját a mai napig bél- és gyomorgörcsök ellen javasolják, a kicsi gyermekeknél nélkülözhetetlen szélhajtó szer (eme tulajdonságát az amerikai indiánok is ismerték, erről tanúskodik a fűszer indián neve „Tut-te See-Hau”, ami szabad fordításban annyit tesz, hogy… előre is bocsánat… „fingató mag”!)…
További kiemelkedő tulajdonsága, hogy igen hatékony köptető, nyákoldó szer, száraz köhögésnél és asztmás beteg kezelésében nagy segítséget jelenthet. Állítólag – görcsoldó hatásának köszönhetően? – néhány szem ánizsmagot kell vízzel lenyelni csuklás esetén. Enyhíti a szülési fájdalmakat, illetve ugyanúgy, ahogy az édeskömény, serkenti a kismamáknál a tejelválasztást. Természetes afrodiziákum, képes serkenteni a hormonok termelését (például használható a menzesz beindítására is).
Az állatokra gyakorolt hatása igen érdekes. Az élősködők utálják a szagát, így remek féregűző, használható rühesség ellen, borszeszes oldatban gyorsan elpusztítja a tetveket, természetes rovarirtó, sőt! Szenteltvízbe téve akár ördögűzésre is használható! :) A magasabbrendű állatok ezzel szemben, mint például az egerek és a halak, állítólag imádják, a kutyáknak pedig egyenesen a gyengéje az ánizs, a kutyatápokba ezért gyakran kerül belőle. A vadászatokon az agarak figyelmét is ánizsnyommal vonják el végül a vadról - még a legméllyebb ösztöneik ellen is képes hatni ez az aromás növény!
Illóolaja 80-90 %-ban anetolt tartalmaz. Ez egy különleges vegyület. Már 15 fokon megdermed, a nevezetes louche-hatás, vagy ouzo-hatás pedig, miszerint az ánizs tartalmú italok vízzel keverve kifehérednek, annak köszönhető, hogy vízben egyáltalán nem oldódik. Na igen, az oroszlántejről se feledkezzük meg: a törökök hívják így az ánizsos rakit, melyet vízzel hígítva fogyasztanak, s mely a görög ouzo, az arab arak, a francia abszint és az olasz anesone, illetve galliano testvére.
Miután az ánizs, illetve a belőle kivont olaj antibakteriális, gyulladáscsökkető és gombaölő hatású, így külsőleg használják rovarcsípésekre, viszkető bőrre, bakteriális fertőzésekre. Hatékony a candida ellen, szájvizekbe is gyakran teszik. Krémbe keverve fájdalomcsillapító hatású, de alkoholos kivonatát is bevethetjük bedörzsölőszerként fájó testrészeinkre. Enyhén irritatív lehet a bőrre nézve, ezért használat előtt bőrpróbát igényel.
Íme maga az olaj:
INCI: elszappanosított kókusz olaj, pálmazsír, olíva olaj, ricinus olaj, rizscsíra olaj, ánizs olaj, ichtiol, orvosi szén
Sószappanok 1. rész: mákos sószappan vegyes lúgozással
A natúr szappanok kedvelői gyakran kifogásolják, hogy a házilag készült szappanok kevésbé habzanak és tisztítanak, mint bolti társaik. Ennek az az oka, hogy a háztartások többségében a csapból kemény víz folyik, melynek jellemzője, hogy sokféle só (főként kálcium- és magnéziumsók) nagyobb mennyiségben vannak jelen benne. Ez a legfőbb oka annak is, hogy szappankészítés során mindig ioncserélt, vagy desztillált vizet használunk. Ha tehát mégis valamilyen sót akarunk integrálni a szappanunkba, akkor fokozott körültekintéssel kell eljárnunk.
Mitől habzik a szappan? A sztearinsavból például, mely a zsírsavak egyike, s mint ilyen számos zsiradék alkotórésze, a szappanosodás során nátrium-sztearát keletkezik. A sztearátionok apoláris oldallánca a zsíros szennyeződésekhez kötődik, míg a felszínen karboxilátionok helyezkednek el, így a vízben ún. micellák képződnek, melyek a víz felszínén úszva lecsökkentik a levegő-víz határfelület felületi energiáját, az oldat habzani kezd. A kemény vízben oldott kálcium és magnézium vegyületek azonban csapadékot képeznek a sztearátionnal, a keletkező kalcium-sztearát kicsapódik, ezért a szappan habképzõ hatása számottevően csökken. Ez az a lerakódás, amit aztán sikálhatunk a kádunk széléről a fürdővíz leengedése után (angolul „soap scum”). Talán kevesen tudják, hogy a képződő kálcium-és magézium vegyületek szintén a szappanok csoportjába sorolhatók, a kálcium-szappan fürdésre ugyan nem használható (vízben nem diszpergálható), de az iparban számos területen alkalmazzák (pl. kenőzsírok alapanyaga). Fontos tudni, hogy a magas kálcium- és / vagy magnézium tartalom miatt sószappan nem készíthető holt-tengeri, illetve Epsom sóval!
Minden tisztes szappankészítő ismeri a trükköt, hogy ha mégis jelentősebb habzást akar kicsikarni az általa készített házi szappanból, akkor a receptnek mindenképpen tartalmaznia kell kókusz olajat, vagy egyéb, magas laurin- és / vagy mirisztinsav tartalmú zsiradékot (a kókusz olaj helyettesei lehetek például: pálmamag olaj, babassu…). A kókuszzsír ugyanis nem csak kemény vízben, de még az erősen sós tengervízben is habzik! Mi más is lehetne ideálisabb egy sószappan elkészítéséhez, mint a kókusz olaj? Logikus, hogy a só mellé ez az ideális választás. Természetesen ismerem a fő kifogásokat- a kókusz szappan szárítja a bőrt, ráadásul a szappankészítők félnek a só szárító hatásától is. Az előbbi feltevés sószappanoknál azért nem állja meg a helyét, mert egy sószappan TFM értéke csupán 50 %, azaz a sószappan 50%-ban tartalmaz csupán szappant (sőt, ha a glicerint és egyéb, az enyvszappanban lévő anyagokat is figyelembe veszünk, akkor még ennél is kevesebbet!). A szappan lényegi része a só, ami gyakorlatilag képes ellensúlyozni a „szappan-hatást”, hiszen segít visszaállítani a bőr természetes pH-ját (a szappan lúgos kémhatásához képest), egyben lezárja, összehúzza a pórusokat, így megakadályozza a bőr mértéktelen vízvesztését, nem pedig szárítja azt - éppen ezért tapasztal sok pikkelysömörös, illetve ekcémás beteg kedvező hatást sószappanok használatakor. Zsíros bőrnél ellenben azért ajánlható, mert harmonizálja a faggyúmirigyek működését, gyulladásgátló hatását pedig minden bőrtípus meghálálja. A fentieket figyelembe véve a sószappanoknál az egekbe emelni a SF (azaz a szappanban maradó, el nem szappanosított olaj) arányát, mondván, hogy majd az ellensúlyozza a szárító hatást, szerintem téves elképzelés. A teljes szappanmassza mennyiségéhez képest az 50 %-nyi szappanban ez a plusz olaj elenyésző mennyiség lesz, ráadásul az egyébként is nehezen habzó sószappan habzását végképp visszaveti.
Gondolnunk kell arra is, hogy a hatalmas sómennyiség mellett a szappanosodás folyamata nagyban akadályoztatva van, ezért fokozottan figyelnünk kell arra, hogy a masszát magasabb hőmérsékleten tartsuk - ha hideg eljárással készül a szappan, akkor szinte kötelező CPOP eljárást alkalmazni, azaz a masszát melegen tartani a sütőben a formába kerülést követő néhány órában. (A sószappan akkor sem fog habzani, rossz minőségű lesz, ha a zsiradékok szappanosodása tökéletlenül megy végbe.)
A sószappant jó, ha egyedi szilikonformákba öntjük, mert a tömb felvágása a szappan keménysége és törékenysége miatt nehézségekbe ütközhet (szinte puhán lehet csak felvágni, de ennek a pillanatát nem egyszerű eltalálni).
Végül amiről szinte senki sem szokott beszélni: a sószappanok jelentik az egyik olyan szappantípust, ahol érdemesebb a masszát vegyes lúgozással készíteni- jelentősen jobb minőséget, habzást eredményez, ugyanakkor a sok só mellett esélye sincs a kálilúgnak, hogy „elpuhítsa” a szappanunkat.
Összefoglalva - a sószappan az eddigi tapasztalataim alapján:
- készülhet például tengeri, vagy himalája sóval
- túlnyomórészt kókusz szappan alapú
- alacsony benne az el nem szappanosított olajok aránya
- vegyes lúgozású
- különálló szilikonformákba öntött
- „sütőzéssel”, vagy meleg eljárással készül
A fenti képen látható szappan ezen kritériumok alapján készült, és be is váltotta a hozzá fűzött reményeket – jöjjön hát az igen egyszerű kis recept!
Mákos sószappan vegyes lúgozással (kb. 30 % KOH tartalommal)
500 g kókusz olaj
50 g ricinus
50 g mákolaj
230 g víz
70 g NaOH
40 g KOH
600 g (mákdarálón átdarált) himalája só
mák
illóolaj ízlés szerint (én mirtusz olajat használtam)
A vegyes lúgoldásnál nem tapasztaltam semmi negatívat, amikor a nátron- és kálilúgot egyben (azaz ugyanazon lúgoldatban) oldottam. A szappant CPOP módszerrel készítettem, egy órán át 70- 80 fokon, majd picit alacsonyabb hőmérsékleten végeztem a sütőzést. Az átdarált só egyáltalán nem sérti a bőrt, ellenben a kerek mákszemek kellemesen masszíroznak, gyengéden távolítják el az elhalt hámsejteket. A szappan habzása fantasztikus, ahogy azt a képen is láthatjátok…! :) Nemsokára jelentkezem a következő sós történettel, addig is hajrá! Próbáljátok ki ezt a fincsi mákost!
Sószappanok 2. rész: Sole szappan szantál macerátummal
A német nyelvterületen Sole szappannak nevezett szappantípusról hazánkban először Judwil írt egy remek összefoglalót a blogján (ITT). Az eljárás lényege, hogy ebben az esetben a sószappan nem kristályos sóval készül, hanem a lúg oldása történik az esetek többségében teljesen telített sóoldatban. A végeredmény igazán szeretni való, a Solék általában lényegesen jobban habzanak (lévén kevesebb sót tartalmaznak), mint a hagyományos verziók és gyönyörű fényes felületűek. A német szappanosok nagy kedvence az utóbbi években világhódító útra indult, egyre többet hallani róla blogokon, fórumokon (angol nyelvterületen „brine soap” néven).
Az első kérdés, mely a Sole szappan elkészítésével kapcsolatban felmerül, az az, hogy hozzávetőleg a lúgoldáshoz használt vízmennyiség mennyi sót képes felvenni. Judwil leírása alapján ez kb. 30 g (tengeri) só / 100 ml víz. Tehát az 1 kg olajhoz használt 330-380 ml vízhez én max. 100 g sót szoktam tenni és hagyom oldódni egy éjszakán át. Érdekes jelenség, hogy ha lúgot oldunk benne tejszerűvé válik a sóoldat. A biztonság kedvéért szűrjük át, amikor az olajokhoz szép lassan adagoljuk.
Sok minden igaz a Sole szappanra, ami a sima sószappanokra, például szintén érdemes szilikon formába önteni és CPOP eljárást (sütőzés) alkalmazni, érdemes magasabb arányban használni a jól habzó zsiradék típusokat (kókusz olaj), ám ezen a ponton a Sole receptek mégis lényegesen rugalmasabbak, sóoldattal tulajdonképpen bármilyen recept elkészíthető. Sole szappannál a habzást én általában nem a kókusz olaj arányának emelésével szeretem fokozni, hanem valamilyen magas szaponin tartalmú adalékanyag hozzáadásával- ilyen a vörös szantálfa macerátuma. A most készült szappan ezt tartalmazza – már egyszer készítettem, s most ismét szemtanúja lehettem a varázslatnak, ahogy a lúgos közegben bordóvá váló szantál végül egy közel fehér szappant ad. Vagyis adott volna, ha nem színezem meg festőbuzérral…:)
INCI: vörös szantál macerátum (olíva olajban), kókusz olaj, finomított shea vaj, mandula olaj, ricinus olaj, himalája sóoldat, festőbuzér, szantál és teafa illóolaj
mesterséges adalékanyagok: -